Vizsgálat az utónevelt malacok fülvég- és a farokvég elhalás rizikó tényezőiről

 

A  vizsgálat az utónevelt malacok fülvég- és a farokvég elhalás rizikó tényezőiről  Dániában.

RISK FACTORS FOR EAR NECROSIS AND TAIL LESIONS IN WEANERS

Marie E. Busch, Henrik Wachmann, Elisabeth O. Nielsen, Poul Bækbo Marie E. Busch, Henrik Wachmann, O. Erzsébet Nielsen, Poul Bækbo

Danish Pig Production, Axeltorv 3, 1609 Copenhagen,

http://www.pigprogress.net/public/Risk_factors_for_ear_necrosis_and_tail_lesions_in_weaners.pdf

Dániába a fülvég és farokvég elhalás, és egyéb bőr elváltozás már 10 évvel ezelőtt jelentős problémát okozott. összefüggésbe hozták a PMWS szindróma jellegű betegséggel is. Azóta a PMWS elleni eredményes vakcinázás bevezetése ellenére egyre több telepen jelent problémát. A következő képeket 2003-ban publikálta egy Henrik Hagbarg Petersen nevű kolléga.

A cikket író szerzők 136 sertéstelepen (50-1270 kocás telepek) vizsgáltak összesen  20  tartástechnológiai - takarmányozási és állategészségügyi tényezőt, mely  ok -okozati összefüggésbe hozható a fülvég és farokvég elhalással.

Például:

► a technológiai elemek:  a padozat típusa, szellőztetés milyensége, fedett fekvőterület, ivóvíz ellátás módja, életkor a választáskor, egy kutricában lévő malacok száma, telepítési sűrűség, malacok keverése, alomszalma használata

►a takarmányozási tényezők: mint a vásárolt vagy sajátkeverésű takarmány, nedves vagy száraz takarmány, korlátozott vagy adlibitum etetés,

► az állategészségügyi feltételek: jó-rossz telepi higiénia, all in - all out betartása, cink-oxid a takarmányba, PRRS statusz, PMWS előfordulása, rutin antibiotikum kezelés

A táblázatban a legfontosabb a fül- és farok problémával összefüggésbe hozható technológiai elemek.

Fülvég elhalás vizsgált telepek száma relatív előfordulás szórás

Takarmány

saját keverés

vásárolt

 

83

53

 

1

1,55

 

 

1,1 - 2,1

Padozat / szalma

részben rácspadló / több-kesvesebb szalma

teljes rácspadló/ nincs szalma

 

82

34

 

1

1,58

 

 

1,1 - 2,2

Szellőztetés módja

oldalfal légbeejtő

diffúz szellőzés

 

58

61

 

1

1,35

 

 

1,0 - 1,8

PRRS pozítivitás

igen

nem

 

63

67

 

1

1,44

 

 

1,1 - 1,9

Farokvég elhalás      

Padozat/ szalma

részben rácspadló, szalma van

részben rácspadló, nincs szalma

teljes rácspadló, nincs szalma

 

12

70

34

 

1

1,48

1,81

 

 

1,0 - 1,2,3

1,2 - 2,9

A saját véleményem, amellyel indoklom az egyes összefüggéseket:

Megállapítható, hogy a takarmány szerepe fontos tényező a fülvég probléma kialakulásában.

Természetesen csak feltételezhető, hogy a saját keverésű takarmány közelebb áll a természetes alapon összeállított hagyományos, vagy az évtizedekig megszokott takarmánykeverékekhez. A vásárolt táp a nagy takarmánygyártók koncepciója alapján összeállított keveréktakarmány.

A padozat hatása a fülvég elhalásra. Ha a padozat  teljes rácspadló, akkor annak nagyobb a kockázata. De talán itt nem a padozat minősége, inkább a trágyaeltávolítás módja a döntő. A teljes rácspadló alatt leginkább laguna van. A lagunában tárolódik a malacutónevelés összes trágyája. A legtöbb esetben a kutricák oldalfala zárt. Miért fontos ez?

A folyamatosan gyarapodó trágyában egyre több  ammónia, a széndioxid ( az istálló széndioxidjának 40 %-a a lagunában lévő trágyából származik) és kénhidrogén képződik. Az ammónia sűrűsége  0,77715 kg/m3, a széndioxidé 1,9768 kg/m3, a kénhidrogén térfogattömege 1,363 kg/m3.

Ehhez csatlakozik a diffúz szellőzés, melynek  mintegy 33 % -kal nagyobb kockázata a fülvég elhalásban.

A zárt oldalfal , lassú levegő áramlású szellőzés, a trágyeltávolítás hiánya, a folyamatosan termelődő káros gázok mindenképpen növelik a fülvég elhalást, hiszen több kénhidrogén termelődik és ott marad az állatok aktív levegővételi zónájában.

A kénhidrogén károkozása a következő mechanizmuson valósul meg: A kénhidrogén a kéntartalmú fehérjék bomlásakor képződik anaerob körülmények között. A kénhidrogén a nyálkahártyán feloldódik a vérben, a haemoglobinnal irreverzibilis kapcsolatba lép, amelynek eredményeként a haemoglobin alkalmatlanná válik a széndioxid és az oxigén szállítására, majd a vörösvérsejt elpusztul, eltömítve periférián lévő vékony vérereket. Ezzel segítve a fülvég elhalást.

Miért csak segítő és nem kiváltó ok a laguna és az abból következő kénhihrogén?

Mert nem lagunás istállóban is van, sőt olyan istállóban is van fülvég- és farokvég probléma, ahol trágyacsatornát folyamatosan ventillátorral megszívják, igy nem kerül kénhidrogén az állatok levegővételi zónájába.

Ezt támasztja alá a tanulmány is.

A szalma szerepe érdekes ?

 Miért van a szalmának ekkora szerepe? Azért, mert a malacok esznek a szalmából és a szalma rost pótlásának kedvező hatása van a bélflórára. A Malac próbálja helyre állítani a több okból elrontott eubiózisos bélállapotot, emiatt van kedvező hatása a szalmának.

Az eubiózisos állapotban kevesebb a fakultative patogén és patogén baktérium a bélben, kevesebb dekarboxiláz enzim termelő baktérium és így kisebb a növendéksertések endogén biogén amin terheltsége, ami tompítja a fülvég- és farokvég problémát.