A természetes malactakarmányokról

Mottó:

Testünk és környezete között egyik legfontosabb kapocs minden bizonnyal az élelem. Az élelem képében a környezet ténylegesen bekerül testünkbe és átjárja azt. A vitaminok e kapcsolat koordinálásában kétségkívül a legfontosabb tényezők egyikének számítanak. Meg vagyok győződve, hogyha testünket visszahelyeznénk abba a környezetbe, amely számára ez a test kialakult, éppen olyan tökéletesen működnék, mint a többi élőlény teste. A betegség a szervezetünk és a környezetünk közötti diszharmónia kifejeződése.”
(Szent-Györgyi Albert)

Ön egy kizárólag természetes alapanyagokból készült, a különböző korú malacok emésztésélettani sajátosságainak megfelelő, három tápszer és malactáp féleségből álló, egymásra épülő takarmánycsalád ismertetőjét olvassa.

 A „Tejtestvér” malac baby tápszer, a „Dajka” malac prestarter táp és az „Útravaló” starter koncentrátumból készült malacnevelő takarmányok a malacok életkori emésztésélettani igényének megfelelő összetételben készülnek, melyek összetételükben egymásra épülnek, és megfelelően emésztődnek.

A zsírokról és olajokról: A növekedéshez szükséges magas energiaszintet élelmiszer minőségű, több mint 85 % telítetlen zsírsavat tartalmazó, extra szűz, négy  különböző növényi olaj biztosítja.

Szénhidrát forrásként a baby és prestarter tápokban csak feltárt gabonát használunk, mivel az első 42 napban a malacok feltáratlan keményítő emésztése elenyésző, az amiláz aktivitás hiánya miatt. A 2-4 hetes malacok maltáz enzim aktivitása testömegre vetítve kétszer nagyobb, mint az amiláz enzimé. Ez biztosítja a tökéletes, feltárt formában lévő szénhidrát emésztést.

A laktóz mennyisége a babytápszerben és a prestartertápban biztonságosan fedezi a L-tejsav fermentáció laktóz igényét, amely elengedhetetlen feltétele, hogy a gyomorban és vékonybélben megfelelő pH szintet érjünk el a kismalacok első 40 életnapjában.

A rostokról a  malactakarmányokban, különösen a baby és prestarter tápban nem igen szoktunk beszélni.  A csecsemő táplálása során követett egészséges, ún. hozzátáplálási elv szerint, az első nem tej tápláléka a csecsemőknek az gyümölcsök által bevitt fermentálható rost. A  fermentálható rost  a legjobb prebiotikum, táplálja a hasznos bélflórát (lactobacillus sp., bifidobactérium sp.) kiszorítva a fakultatív patogén fajokat (Clostridium, Staphylococcus, Salmonella, enteropatogén E. coli).  Eubiozisban a bélflóra a fajra és korcsoportra jellemző összetételű flórát tartalmaz. A bél nyálkahártya felületét beborítva barrierként védik az enterocytákat a kórokozó baktériumok adhéziójától. Biztosítva ezzel a bél, mint immunrendszer ( GALT  gut-associated lymphoid tissue) optimális működését. Résztvesznek a vitaminok szintézisében, számos káros anyagot lebontanak, megakadályozva azok felszívódását (pl. takarmány eredetű gombatoxin).

A kismalacok fehérje ellátásáról: A malactakarmányozás egyik jelentős hibája, hogy ár megfontolás miatt, ma Magyarországon forgalomban lévő malac tápszerek alig, de leginkább nem tartalmaznak kazeint.

A természetes malactakarmányok „Tejtestvér” baby tápszere és a „Dajka” prestarter tápja jelentős mennyiségű kazeint is tartalmaz, hiszen a malacok életének első 35 napjában az egyetlen tökéletesen emészthető fehérje forrása a kazein fehérje. A kazein mennyiség igazodik a rennin enzim termelődés mennyiségéhez, egyéb fehérjeforrás a pepszin termelés növekedésének arányában szerepel a receptúrában.

A természetes malactakarmányok nem tartalmaznak fermentációs, kémiai és enzimatikus úton előállított aminosavakat.

A fermentált és kémiai úton előállított aminosavak használatát a takarmánykeverékben a hályogkovács magabiztosságával használjuk. Néhány élettani ok, amiért körültekintőbbnek kellene lenni:

A peptidek felszívódásának domináns formája a di- és tripeptidek adszorpciója.

A di- és tripeptidek végső hidrolízise a vékonybél mukóza sejtjeiben történik a peptidázok segítségével. Ennek következményeként a portális keringésben már szabadaminosavak jelennek meg. Az aminosavak felszívódása optimálisabb dipeptidből, mint szabadaminosavból.

A fehérjék 50 %-a felszívódik a epésbélben, a 80 %-uk már az illeum előtt felszívódik a béltartalomból.

 A szabadaminosavak felszívódása aktív transzporttal történik, azaz energiát és carrier (hordozó) anyagot igényel, az energiát a nátriumpumpa biztosítja.

A szabad aminosavak felszívódásának a helye az éhbél és a csípőbél elülső szakasza.

Verseny folyik az egyes aminósavak és a glükóz és a szabad aminósavak között a carrier anyagért. Az aminosav antagonizmus oka, hogy  például a lizin hordozóanyaga ugyanaz, mint az argininé, ezért arginin hiány léphet fel lizin túladagolás esetén. Antagonista a treonin és a triptofán is, hasonlóan kompetició van a treonin és a valin között is. Ezentúl számos aminósav antagonizmus létezik, a következmény szinte átláthatatlan.

Tudni kell, hogy az aminosav antagonizmus miatt, az aminosavak egyensúlyi állapotának hiánya önmagában probléma lehet, bizonyos aminosavaknak jelentős toxikológiai hatása van, például a tirozinnak.

Az aminosav antagonizmus élettani hatásán alapul a lizin herpeszvírus ellenes hatása. A lizin megakadályozza az arginin felszívódást, mivel a herpeszvírus arginin hiányában nem tud szaporodni, ezért a klinikai tünetek 2-3 órán belül elmúlnak.

Elgondolkodtató, hogy 2 gramm lizin már megakadályozza a vírus szaporodását, olyan szintű a lizin  arginin antagonizmus. A herpeszvírus megjelenésnek az immunszupresszió az oka. A nagy mennnyiségű lizint tartalmazó, természetes fehérjével bevitt lizin nem gátolja a vírus szaporodását, mivel mellette jelentős mennyiségű arginin is van. Itt csak a szabad aminósavként adott lizin gátol, mivel természetes fehérjével bevitt lizin nem szabad aminosavként, hanem di- és tripeptid formában szívódik fel.

A tenyészkanoknak adott  fermentált lizin kifejezetten káros,  bár az állat homeosztázisára nincs káros hatása, de a spermatogenézis ütemét jelentősen lassítja. Itt is a lizin - arginin antagonizmus a kiváltó ok, mert az arginin hiány okozza a spermatogenézis lassulását. A sertésnél az arginin esszenciális aminósav, az embernél nem. A sertés nem tudja előállítani az arginint.

Számtalan szabad aminósavnak farmakológiai, gyógyszerhatása van.

  • Triptofan⇒ kiváló altatószer, fájdalomcsillapító, antidepresszáns
  • Fenilalanin⇒ éhségcsillapító, antidepresszáns, fokozza a szexuális vágyat

Ezenkívül számtalan (gyógyszerhatásnak minősülő) élettani elváltozást írtak le arginin, ornitin, glutamin, glutaminsav, aszparaginsav, cisztin, cisztein, glicin, methionin, tirozin esetében.

Megszívlelendő a következő idézet, amely Earl Mindell-tól származik és egy humán táplálék-kiegészítőkkel és vitaminokkal foglalkozó könyvben szerepel :"Az aminósav készítményekről így ír. Veszélyes, ha bármelyik készítményt rendszeresen ételek helyettesítésére használják, ha rendkívül nagy adagokban fogyasztják, vagy az orvos megkérdezése nélkül gyógyszer helyett adják. A gyermekektől mindig tartsa távol a készítményeket!"

A szénhidrátok felszívódásánál, a diszacharidokat részesíti előnyben a szervezet a monoszacharidokkal szemben. Hasonlóan a dipeptid, aminosav felszívódási mechanizmushoz, a diszacharid  gyors, passzív adszorpcióval könnyen szívódik fel, a monoszacharidok lassúbb, energiaigényes, aktív, carrier molekulát igénylő folyamatban kerülnek a portális keringésbe. A glükóz is akadálya lehet az aminosav felszívódásnak, mert a glükózhordozó molekula ugyanaz, mint a liziné. Az intenzív glükózfelszívódás alatt szünetel az aminosavak transzportja. Ezért nem szerencsés, ha egyszerre monoszacharid, glükóz vagy fruktóz és magas szabad aminosav mennyiség van a malactápokban.

Az aminosav toxicitás kórélettanát nem ismerjük pontosan. Az a tendencia, hogy többféle és  egyre magasabb koncentrációban használjuk a fermentált és szintetikus aminósavakat, felveti a takarmányos szakemberek felelősségét.

Az összefüggések nehezen átláthatók. Az antagonizmusban hátrányt szenvedett aminósav felszívódás nélkül halad az emésztőcsatornán a disztális irányba. A szabad aminósav az aminosavak antagonizmusa miatt könnyebben esnek áldozatul a diszbiózis miatt felszaporodott, káros baktériumok ( E. coli. Salmonella sp. és Clostridium sp.) által termelt dekarboxiláz enzimnek. A testépítő fehérjék dipeptidként a csípőbélig 80 %-ban felszívódnak.  A fel nem szívódott testépítő fehérjék előfordulása a béltartalomban leginkább di- és tripeptid formában van. Ezek kevésbé alakalmasak a biogén amin átalakulásra, mint a fel nem szívódott szabad aminosav, mely közvetlenül alkalmas a dekarboxiláz enzim tevékenységével a biogén amin termelődésre. 

Az egyes aminosavakból a kötetkező biogén aminok vezethetők le:

                              ► Arginin      →  agmatin , ornitinen keresztül putrescin

                              ► Lizin           →  kadaverin

                              ► Methionin → spermin, spermidin

                              ►Ornitin        → putrescin  (az urea ciklusban az argininből ornitin képződik)

                              ►Triptofán   → szerotonin

                              ► Fenilalanin → feniletilamin

                              ►Tirozin         → tiramin                

A következő megállapítást több kórélettani és anyagcsere betegségekkel foglalkozó szakirodalomban is olvashatjuk az aminosav toxicitásról:

„ A kutatások a legutóbbi években abba az irányba fordultak, hogy mi a magyarázata az aminósav-egyensúly felborulásával járó betegségeknek. Meglepő ugyanis , hogy a szervezet anyagcseréjét ilyen kismértékű aminosav nyújtása vagy megvonása megzavarhatja, a szervezet viszont könnyűszerrel oxidálja a nagy mennyiségben, fölöslegesen nyújtott fehérjét.” Erről többet a „Gyakori, sok telepen előforduló takarmányozás élettani hátterű problémák” menüpont alatt olvashat a Tisztelt Érdeklődő.

A természetes malactakarmányok fehérje alkotói az élettani igényekhez igazodik.

A takarmányok nem tartalmaznak nehezen emészthető, allergizáló, immunbiológiailag aktív, antigén hatású (Janus-arcú) fehérjét. Nem tartalmaznak a fermentációs eljárások  - takarmány fehérjeként használt -  melléktermékét, amelyek leginkább elhalt,  immunválaszt gerjesztő baktérium fehérjéből áll. A fermentációs melléktermékek úgynevezett egy sejt fehérjéi (elhalt baktériumtestek), a nem faj azonos kizárólagosan adott tej savófehérje, vérplazma mind lokálisan a maternális ellenanyag védelme alatt stimulálja a bélcsatornához asszociált Lymphoid szövetet ( GALT, Gut associoted lymphoid tissue). A Galt fontos szerepet játszik  a  bélrendszer, mint legnagyobb antigénfogadó felületnek a kórokozók elleni védekezésben, az úgynevezett lokális immunitás kialakulásában.

A Janus-arcú fehérjéket tartalmazó takarmányalkotók direkt immunstimulációt váltanak ki. Különösen problémás ez cirkovírus fertőződés esetén. A direkt immunstimuláció→ makrofág proliferáció→ PCV2 vírus szaporodás a macrofágban→ lymhocyta apoptózis →lymphocyta depléció hatás úton a maternális immunitás elmúltával, a sejtes immunitás hatékonyságának csökkenéséhez vezet. Megalapozva az állandó dysbiózis állapotát,  lágy bélsár és hasmenéses állapotot, amelyet összefoglaló néven Colitis-nek neveznek.

Itt kapcsolódik össze a takarmányozás az állategészségüggyel. Nevezetesen a takarmány összetevők helytelen megválasztásával, jelentős és kezelhetetlen állategészségügyi problémát generálunk.

További probléma, hogy a malactakarmányok többsége kísérő nitrogén tartalmú anyagként változó mértékben, néha jelentős mennyiségű biogén amint tartalmaznak, melyet a receptúrában nyers fehérjének deklarálnak. A biogén aminok az aminosavak dekarboxilezésével létrejövő bázisok. Az aminosavak dekarboxilezését a specifikus dekarboxiláz enzim végzi. Az aminosavak a szén-dioxid kilépése után a megfelelő aminokká alakulnak.

Az aminokat biogén aminoknak nevezzük, mert számos képviselőjük fontos biológiai funkciót tölt be, úgynevezett szöveti hormonok. Van különbség az endogén és exogén biogén aminok között. 

Az endogén biogén aminok előállítása különböző szervekben, kontrolált körülmények között történik, komoly szerepet vállalnak a szervezet finom szabályozottságában. Számos élettani funkciójuk van: részt vesznek a vérnyomás szabályozásban, gyomor sósav szekréció szabályozásában. Fontos szerepük van az ingerület átvitelben, neurotranszmitterek, így a finom idegi szabályozás révén számos élettani folyamatot szabályoznak.

Az egyes - nem túl szerencsés - fermentált takarmányalkotók nagy mennyiségű exogén biogén aminjai közvetlenül felszívódnak a bélben.

Nagy biogén amin tartalmú takarmányalkotók élettani hatása:

-Neurotranszmitterek szerepüknél fogva a szervezet számos élettani folyamatában zavart idézhetnek elő.

-Részt vesznek az alvás és ébrenlét szabályozásában, agresszívitást, úgynevezett "unhappy piglets" szindrómát okoznak.

  A  boldogtalan malacok társas viselkedése megváltozik, emiatt van sok agresszivitás az állatok között.

- Máj- és vesekárosító.

- Gyomor-, bélödémát és bélgyulladást okoznak.

- A bélcsatornában anyagforgalmi zavart, hasmenést okoz.

- Direkt sejt- és idegmérgek.

- Bénítják az állat vérérhálózatát beidegző vegetatív idegeket.

            - A vérér simaizomzat receptorainak izgatása miatt a periférián érszűkületet okoznak (fülvég, farokvég elhalás).

            - A bőr felületén helyi allergiás gyulladást okoznak, mivel a posztkapilláris venulák falán rések keletkeznek, melyeken

  plazma áramlik ki, duzzanat jön létre és kialakul a bőr felületén a gyulladás korai stádiuma (elhalásos területek a   test felületén, a haskorci redő felett).

 - Sérül az immunmoduláció, számtalan megmagyarázhatatlan gyakorlati immunbiológiai anomáliát okozva.   

 - Zavart idéznek elő a gyomor sósav szekréció szabályozottságában, sok esetben jelentős esetszámú gyomorfekélyt előidézve.

 - A hisztamin H2 receptor által kiváltott simaizom elernyedés, valószínűleg szerepet játszik (számos telepen előforduló)  végbél előreesésben.

           

A szervezet exogén biogén amin ellenes védekező rendszerét számos iatrogén dolog befolyásolja. Például a túlzott antibiotikum felhasználás, amely akadályozza a Mono- és Diamino-oxidáz enzim ( MAO, DAO) aktivitását, melyek lebontják a exogén biogén aminokat.

Elfogadva azt az axiómát, hogy csak olyan takarmányalkotó szerepelhet a tápszerben és a malactápban, amely lebontására az adott életkorban a megfelelő enzim rendelkezésre áll. Ellenkező esetben emésztetlen, fel nem szívódó szerves vegyületek kerülnek az alsó bélszakaszba, ahol emésztési rendellenséget váltanak ki. Az emészthetetlen takarmány alkotók miatt  a kísérő bélflóra (E. coli, enterococcusok) és a maradvány bélflóra opportunista, fakultatív patogén fajok ( Salmonella sp., Clostridium sp., Staphylococcus sp.) túlszaporodnak. Előidézve a Bacterial Overgrowht Syndrome (B.O.S.), azaz káros baktériumok túlnövekedési szindrómát. Ez a jelenség exogén biogén amin terhelést növeli, mivel ezen baktériumok jelentős része által termelt dekarboxiláz enzim - béltraktusban - az adott életkorban nem emészthető, bomlásnak indult fehérjetermészetű anyagokból képződött aminósavakat biogén aminná alakítja. Tovább növelve a bélből felszívódó biogén aminok mennyiségét.

A hisztamin biogén amin a hisztidinből, a tiramin tirozinból, a szerotonin és a triptamin triptofánból, a kadaverin a lizinből (hullaméreg), a γ-amino-vajsav a glutaminsavból,  a putrescin az ornitinból és az argininből keletkezik.

Sok gyakorló sertéstartó számára ismerős a 22-es csapdája: A jelenleg használatos malactápszer és tápösszetétel mellett, antibiotikum nélkül az emésztetlen anyagok miatt van hasmenés, bélgyulladás és ödéma, valamint elhullás;  antibiotikum kiegészítéssel a mono- és diamino-oxidáz enzim blokkolása miatt a megnövekedő plusz endogén biogén amin miatt van hasmenés, állandó lágy, emésztetlen bélsár, szétnövés, fülvég farokvég probléma, végbél előreesés.

Az elmúlt 10 év malactakarmányozási problémáit sem takarmányozási, sem állategészségügyi alapon nem tudtuk megoldani.

A takarmányozási próbálkozások, hogy mit tegyünk még a tápszerekbe: probiotikum, prebiotikum, szimbiotikum, savanyítók, éterikus- és illóolajok nem hoztak kedvező változást.

A cinkoxid, és mellette még egy-, két-, esetenként három antibiotikum sem oldja meg a hasmenéses problémát.

Általános az a tendencia, hogy vágóhídi normál vágásnál és az úgynevezett falkavége vágásoknál, de a technológiai selejt vágások jelentős részénél nincs tüdő probléma, „csak” máj elfajulás, vese infarktus és vese elfajulás, valamint bélgyulladás, bélödéma és véresen infiltrált a nagy bélfodri nyirokcsomó. Az elhullások kóroktanában minden esetben ott van az előzőekben felsorolt máj, vese és emésztés élettani probléma, akkor is, ha az elhullási ok tüdő probléma.

A kiút az, hogy az adott korban emészthető takarmányalkotókat kell a receptúrákban szerepeltetni.

A természetes vitaminok háromszor hatékonyabbak, mint a szintetikus vitaminok.  Ilyen megfontolásból a malactápok vitamin tartalmának 35- 70 %-a temészetes vitamin forrásból kerül a takarmányba. Az E-vitamin mesterségesen előállított változata a D-alfa-tokoferol, a természetes malactakarmányok mind a négy természetes Tokoferolt ( alfa, béta gamma, delta) tartalmazza.  Az összes E-vitamin több mint 50%-át természetes, különlegesen értékes takarmány alapanyagokkal visszük be. Ezen alapanyagok viszik be a biotint, melynek a természetes hányada kb 70 %. A béta-karotin kizárólag természetes forrásból származik. Ezentúl több féle bioflavonoid is van a természetes malactakarmányokban.

A vitaminok tárgyalásánál egy különleges tényre fel kell hívni a figyelmet, nevezetesen arra, hogy többféle fermentálható rostot tartalmazó alapanyag szerepel  az egyes malactápokban. A hasznos bélflóra baktériumai jelentős mennyiségű vitamint termelnek a bélben, ez azonban csak akkor lehetséges, ha az eubiózist fenntartó (az egészséges bélflóra) bélbaktériumainak bonyolult, rendkívül érzékeny világát nem zavarja meg semmi sem. Ezen vitaminok a következők: biotin, teljes B-vitamin csoport, kolin, folsav, K-vitamin.

A bélcsatornában végbemenő vitaminszintézises folyamatok felismerése döntő szerepet játszik a szervezet vitamin szükségletének megállapításában. Különbséget kell tenni az úgynevezett fiziológiás és a takarmányozási  vitamin szükséglet között. A fiziológiás vitaminszükségleten értjük azt a vitaminmennyiséget, amely biztosítja az optimális anyagcsere folyamatoknak és a legjobb egészségi állapotnak a fenntartását és ezáltal az állatok  legmagasabb termelőképességének a kibontakoztatását. A takarmányozási vitaminszükséglet pedig azt a pótlást jelenti, amelyet a bél mikroorganizmusok által képzett vitaminmennyiséghez kell hozzáadni, hogy ezzel elérjük a fiziológiás szinthez szükséges értéket.

"A takarmányozási szükséglet tehát a mikrobiológiai szintézissel termelt mennyiséghez képest növekedik vagy csökken. A szervezet bélcsatornájában végbemenő mikrobiológiai folyamatok minősége, hogy milyen baktériumféleségek szaporodnak el és ezek mekkora mértékben termelik a különféle, a gazdaszervezet számára szükséges hatóanyagokat és vitaminféleségeket, ez igen nagymértékben a függ a takarmány összetételtől " (Mølgaard).

Nyilvánvaló tehát, hogy a takarmány-összetétel döntő abból a szempontból, hogy a fiziológiás vitaminigényt egy adott takarmány vitaminszint kielégíti-e, vagy sem.   

Számtalan esetben találkozunk jól beazonosítható vitaminhiányos tünettel, holott jó és megfelelő szintű takarmány vitamin bevitel van. Ekkor kell gondolnunk, arra, hogy a bélflóra nem termel elegendő vitamint. Különösen jól lehet ezt tapasztalni biotin esetében. A másik másodlagos vitamin hiány okozó probléma az elmúlt 10 évben  jelentkező a bél immunállapotából következő, bélnyálkahártya sérüléssel járó ileitis, illetve colitis miatt a vitaminok felszívódása  jelentősen romlott. További másodlagos vitamin hiányt okoz az általánosságban tapasztalható máj és vesekárosodás. A  D-, A-vitamin, a Nikotinsavamid aktiv formája ezen parenchimás szervekben képződik. Az akut májkárosodás és a bélnyálkahártya sérülés epe pangást okoz, amely D- és K-vatamin felszívódás nehézségéhez vezet, valamint a bélnyálkahártya sérülés másodlagos A-vitamin hiányt okoz, mivel a karotinoidokból való A-vitamin képződés a bélnyálkahártyában történik meg. A vitaminok szerepe kardinális. Számtalan vitaminhiányos tönetet látunk az állatokon. A megoldás nem a vitaminok mennyiségének növelése. Hanem a hatékonyabb vitamin forrás megkeresése és a takarmányban való leválátása (pl. niacin-nikotinsavamid). Azon káros interakciók felszámolása ami másodlagos vitaminhiányt okoz. Máj-és vese károsítás megakadályozása, az egészséges bélimmunállapot helyreállítása. 

Különböző okok miatt, az elmúlt 50 évben egyre negatívabb a talajok mikroelem mérlege. A takarmánynövények által felvett és a táplálékláncban, a takarmányban az általuk szolgáltatott mikroelem mennyisége egyre kevesebb. Ezért egészítjük ki a premixekben a takarmányokat, mintegy 20 féle makro- és mikroelemmel.

A természetes malactakarmányokban többféle, jelentős mennyiségű mikroelemet tartalmazó különleges takarmány-összetevő van, amellyel jelentős mennyiségű természetes,  szerves kötésben  lévő mikroelemet viszünk be a malacok szervezetébe.

Tudjuk, hogy az állati szervezet működéséhez több mint 70 féle mikroelemre van szükség.

Ilyen megfontolásból van a takarmányokban egy olyan összetevő, amely az ezer évvel ezelőtti ökológiai állapotnak megfelelő összetételben, szerves kötésben visz be 70 féle mikroelemet a takarmánykeverékekbe.

A baby és prestarter, valamint a starter tápok takarmány-összetevőinek megválasztásánál elkövetett hibákat semmilyen pre- és probiotikummal nem lehet kompenzálni. Néha ezért mondja ki a gyakorló sertéstartó gazda és telepvezető, hogy ez sem oldja meg a problémát.

Természetesen a jó takarmány-összetétel javítja a termelés biztonságát, segít az  eubiotikus bélflóra kialakulásában és fenntartásában. A temészetes malactakarmányok mind három fázisa tartalmaz pre- és probiotikumot.

Ki kell emelni egy fontos tényt. A sterilen kitakarított fiaztatóba a fialásra feltelepített koca bélsara keni be mikroorganizmussal a fiaztató kutrica padozatát és oldalfalát. A szülőútban már a születő steril kismalacot  is beoltja a koca a saját előnyös vagy kevésbé előnyös, esetenként kifejezetten káros dysbiotikus bélflórájával. Tehát a vemhes koca- és szoptató kocatáp  fermentálható rost tartalma döntő a  malacok 3-5 napos kori hasmenések kialakulásában. Ez alapján a szopósmalacok enterális problémáját sok esetben már a kocatakarmányozásnál elkövetett hibákkal megalapozzuk. Kényszerből ilyen esetben is antibiotokumhoz nyúlunk, amivel vagy érünk el eredményt, vagy nem. A kocatakarmányozás megváltoztatása nélkül napról-napra , hónapról-hónapra újratermeljük a problémát, növelve a gyógyszerköltséget, és egyre több élettani nehézséget okozva a kismalacoknak. Különösen kockázatos a vese- és májkárosodással született malacoknál az antibiotikum terhelés. A megszületett kismalac veséje még funkcionálisan éretlen, a vesetestecskék és vesetubulusok hámsejtjeinek fejlődése még nem fejeződött be.

Hat-hétféle gyógy- és fűszernövény szerepel mind a három malactápban. A növények aktív hatóanyagai a flavonoidok, polifenolok.  A gyógynövények bakteriosztatikus-,  adsztringens ( gyulladásgátló) hatású, hasmenést gátló, bélnyálkahártya nyugtató anyagokat tartalmaznak. Háromféle fűszernövény illó- és éterikus olajtartalmának a hatása  javítja a bélcsatorna vérellátását, fokozza a takarmányfelvételt, javítja a felszívódás hatékonyságát. Fokozódik a hasnyálmirigy és a vékonybél enzimtermelése.