A holtellés, az ellés közbeni és ellés utáni malacelhullás okai

A holt magzat születés a fialás alatti  és a fialás utáni malacelhullás csökkentésének lehetősége

 

A számos telepen ez elmúlt 2-3 évben megnövekedett a fialásonként jellemző holt magzatok száma. Ez normál esetben 3—4 %.

Néhol ez eléri akár a 20 % -ot is.

Sok esetben számolnak be a telepi dolgozók arról, hogy lassú  a fialások lefolyása, gyakran kell beavatkozni, segíteni kell a malacok világra jövetelét, mert ellenkező esetben még több a holt magzat.

Ezt különösen akkor kell komolyan venni, amikor találkozunk olyan sertéstelepi felcserrel aki akár több évtizede csinálja ezt a munkát lelkiismeretesen, és a megfigyelése nem a saját nemtörődöm munkájának a megmagyarázására szolgál, hanem a felelősséggel elvégzett munka ellenére bekövetkező magas holt fialási arány indoklása.

Sokat romlott a napos malacok vitalitása, sok a gyenge malac. Jellemző a súly alatti születés, de sok a naposkori elhullás a megfelelő súllyal született malacokból is.

Vannak telepek ahol a holt magzat és a fiaztatói elhullás együttesen eléri a 40-50 %-ot.

Sok esetben párosul ez az állapot azzal, hogy a kocák nem készülnek fel a tejtermelésre. Nem indul meg a tejtermelés, kevés a kocák teje. Nem esznek a kocák a szoptatás alatt. Ha a kocák mégis felnevelik a malacokat akkor azt nagy saját testtömeg veszteséggel tudják megtenni.

William Shakespeare  Hamlet  drámájából ismert  a híres mondás „Valami bűzlik Dániában.”

 2. számú kép Henrik Mortensen Farmer, második alelnök Danish Pig Producers’ AssociationHenrik Mortensen a dán sertéstartók kétharmadát tömörítő dán sertéstenyésztők egyesületének alelnöke nyilatkozta 2011-ben :

A naponta született kb 100.000 malacból több mint 40.000 malac pusztul el választásig.  A napi halva született malacok száma kb. 15.000 és a választásig elpusztult malacok száma napi 25.000 db. A 2011. évi adatok a következők: 37 millió összes malac születésre jut  5,47 millió halvaszületés, 9,16 millió malacelhullás választásig.  Az összes megszületett malac 39,5 %-a nem éri meg a választást.

Ez az állapot Dániában már komoly etikai és állatjóléti problémákat vet fel.

http://www.danskesvineproducenter.dk/index.php?action=read_news&news_id=90

Ebben a problémában megszólalt az akkori dán mezőgazdasági miniszter Henrik Hoeg, aki azt mondta:

„Nem hiszem, hogy az ilyen magas halálozási arány elfogadható lenne.”

A kérdéssel foglalkozik Pernille Fraas-Jansen a dán állat jóléti szervezet vezetője, valamint Peter Sandoe a koppehágai egyetem professzora, az állat etikai  tanács vezetője is

Ez a probléma lassan társadalmi problémává válhat.

Egy 137 oldalas tanulmány foglalkozik a háziasított sertés nagy létszámú almokból adódó etikai és állatjóléti problémák kihívásairól és megoldásairól.

 (The Ethical and Welfare Implications of Large Litter Size in the Domestic Pig, Challenges and Solutions)

A tanulmányt 14 kutató írta, akik a következő kutató helyek munkatársai :

  • Animal and Veterinary Science Research Group, SAC, Edinburgh
  • Pig Research Centre, Copenhagen
  • Department of Genetics and Biotechnology, University of Aarhus
  • University of Copenhagen / Danish Centre for Bioethics and Risk Assessment )

http://www.animalethics.net/Production_Animals/Research_Publications/~/media/Bioethics/Dokumenter/Egne_udgivelser/Cebra_rapporter/17_Ethics_welfare_pig_litter_size.ashx

A tanulmány számos tartástechnológiai, állatjóléti, állategészségügyi, genetikai, takarmányozási körülményt is vizsgált. Lényegi technológiai és takarmányozási és genetikai összefüggést nem tár fel, amely megmagyarázná az ilyen szintű ellés alatti és ellés utáni malac kiesés okait.

A tanulmány egy reális élettani folyamatot ír le, amely összefüggésbe hozható a fialás előtti, alatti és a fialás utáni magas malac veszteséggel.

A magzati glükokortikoid szerepe kulcsfontosságú a szülés folyamatában (Liggins,1994).

A lassú és vontatott szüléssel együtt jár a szülőútban lévő malacok szokásosnál nagyobb mértékű oxigén hiányos (hypoxia) állapotával. A magzatban lévő oxigénhiányos állapot a magzatban másodlagos acidózist eredményez. Ennek következményeként a magzat keringése a létfontosságú szervekre (agy,szív) korlátozódik, a periférián ( tüdő, máj, vese, izmok, bőr) érösszehúzódás következik be és oxigén hiányos állapot áll elő. Ha az oxigénhiányos állapot még tovább mélyül, akkor irreverzibilissé válik. A tüdő és egyéb zsigeri szervek károsodása a magzat elpusztulásához vezet. Az oxigén hiányos állapot túlélése esetén is számos, a malac vitalitását érintő  irreverzibilis elváltozás marad a malacokban (Mota-Rojas et al., 2002; Alonso-Splisbury et al. 2005).

A magzati hypoxia az oka  magzati bél perisztaltika beindulásának, emiatt a magzat bélszurkot,  meconiumot űrit a magzatvízbe. Az oxigén hiányos állapot következményeként a magzat levegővételre kényszerülve a meconiummal szennyezet magzatvizet iszik. A meconium aspirációs szindróma (MAS) kialakulása csökkenti a megszületett magzat vitalitását és életesélyét.

Az élő, egészséges és kellő vitalitású malacok megszületésének az élettani és hormonális hátterét az  1. számú ábrán mutatom be.

A magzati mellékvese kéregállományának a hormonja a kortizon a kiváltója az ellési folyamat elindulásának.

A kortizon mind a anyai szabályozott, kellő intenzitású szülési folyamat megindulásában, mind a magzatnak a méhen kívüli életre való felkészülésében döntő szerepe van.

Melyek azok a körülmények amelyek arra mutatnak, hogy ez a mechanizmus sérül, és ez a sérülés milyen úton valósul meg  ?

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A nikotinsavamid

Nélkülözhetetlen a nemi hormonok (ösztrogén, progeszteron, tesztoszteron), továbbá a kortizon, a tiroxin és az inzulin szintéziséhez a szervezetben.

A szteroid hormonok alapvető prekuzora a koleszterin. A szteroid hormonok bioszintézisének egyes lépéseiben oxidációs (dehidrogénező) enzimek vesznek részt.

A NAD (nikotinamid-adenin-dinukleotid) és a  NADP (nikotinamid-adenin-dinukleotidfoszfát). A sejtek a NAD és a NADP-ot a B3 vitamin (niacin) egyik származékából, a nikotinsavamidból szintetizálják.

A növényekben a nikotinsav található, addig az állatokban a nikotinsavamid a hatékony forma, a táplálékkal felvett nikotinsav a májban alakul át nikotisavamiddá.

Csak az amid forma tud beépülni az enzimekben és tud végbemenni a koleszterinből való  a nemi hormonok (ösztrogén, progeszteron,

tesztoszteron), továbbá a kortizon, a tiroxin és az inzulin szintézise

a szervezetben.

A nikotinsavamid hiánya  a teljes szaporodásbiológiai befolyásolja, szabályozza szexuálszteroidok termelődését, ezentúl progeszteron termelődését is megkérdőjelezheti.

 A  hiány állapota a glükokortikoidokon keresztül a teljes anyagcserére élettani folyamatait  befolyásolja. Nikotisavamid hiányakor a zsírsavak, a szénhidrátok és az aminosavak lebontó és szintetizáló folyamatai is zavartak.

Melyek azok a tünetek amelyek a kocákon és a malacokon a nikotinsavamid hiányára utalnak.

  • A kocák bőrének pikkelyes gyulladása, pellagra jelenség.
  • A kocák bőrének kékes-zöld pigmentációja.
  • A túrókarima sérülése és fekélyesedése.
  • A nyelv fekélyesedése is előfordulhat.
  • Jellemző az elhalásos vastagbél és vakbél gyulladás, vékonybél  bélgyulladás, hasmenéses állapot.
  • Sok esetben már 2-3 napos korban jelentkezik a malacoknál a hasmenés, mivel az ok nem bakteriális eredetű, semmilyen    higiéniai javító beavatkozás, preventív és terápiás a kocát és malacokat is érintő antibiotikumos kezelés nem segít.
  • Szopós malacok tirozin mérgezésének( exudáció a szem környékén, szemlencse homály)  általános előfordulását segíti a nikotinsavamid hiány. Az is reális okfejtés, hogy nem segíti a nikotinsavamid hiány tirozin mérgezést, hanem mindkettő kivátó oka  az intrauterin májkárosodás, így mindkettő  egy és ugyanaz ok következménye.  

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Miért jelent problémát a nikotinsavamid hiány ?

Az állatokban a niacin aktív formája a nikotinsavamid.

Amennyiben a sertés bélflórája eubiózisos, tehát a bélflórát hasznos fajok a bifidobactériumok, a lactobacillusok és a fusobacteriumok alkotják, akkora a bélbaktériumok a triptofán aminosavból niacint szintetizálnak.

A felszívódó niacin a májban nikotinsavamiddá alakul át.

A kocák bélflórája sok esetben nem az eubiózisos, emiatt a niacin szintetizálódása nem megoldott.

A koca állomány általános problémája az általános klinikai és szubklinikai májgyulladás és máj elfajulás, és a szopós malacok intrauterin, a méhen belüli fejlődés során májkárosodást szenvednek.

Kérem nézze meg a következő a kocák és a malacok máj állapotáról szóló írást: 

http://www.termeszetes-malactakarmanyok.hu/maj-es-vese-elfajulas-valamint-belcsatorna-immunallapota

Tehát optimális triptofán aminosav ellátás esetén, a bélflóra természetes állapotában, 40 mg/ takarmány kg niacin ellátás mellett, egészséges máj funkció mellett nem fordulhat elő nikotinsavamid hiány.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Lehetséges-e az hogy a kocának ketózisa van ?

 

A külföldi nagy sertéstartó országok szakirodalmában jó néhány cikk már megjelent a szoptatókocák ketózisáról.

Bár eddig inkább a szarvasmarha emésztés élettani sajátossága miatt, a nagy tejhozamú tejelő fajták esetében volt gyakorlati jelentősége.

A szotató koca naponta akár 12-15 liter tejet is képes termelni.  A lactogenézis hormonális szabályozás alatt áll. A szabályzásban részt vesz a glükokortikoid, a mineralkortikoid, az inzulin, a tirozin, a glukagon, és az adrenalin hormon is.

A tejtermelés során a koca naponta  400-500 gramm laktózt is szintetizál.

A szubklinikai ketózisos állapotban a glükóz termelődése kevesebb a szükségesnél, alacsony lesz a vér glükóz szintje, a szabad inzulin mennyiségén keresztül limitálja tejtermelést. 

A glükózból történő glikogén képzést (glikogenézis) és az azzal ellentétes folyamatot a glikogenolizis is a glükokortikoidok szabályozzák.  A ketózis kialakulásában a endokrin rendszer működés szabályozottságának a zavara, a glükóz anyagcseréjének hormonális kontrollja sérül. Ezt a folyamatot részben a mellékvese kéreg glükokortikoidjai szabályozzák ( a szintén nikotisavamid függő inzulinnal együtt).

Ha szénhidrátok metabolizmusa gátolt akkor előtérbe kerül a glükoneogenézis, a glükoneogenotikus aminosavak oxidatív dezamilálása, a  páratlan szénatomszámú zsírsavakból történő glükóz képzés. Ez a folyamat hozzájárul a ketózis kialakulásáshoz, ha a ketonanyagok képződése meghaladja a szervezet keton felhasználását.

 Ezt a kóros állapotot ketózisnak, vagy acetonaemiának nevezzük. Az acetonsav  és a béta-hidroxi-vajsav elszaporodása metabolitikus acidózist okoz.

Amit tapasztalunk a ketózisos kocán:

  • Étvágytalanság, takarmány elutasítás, gyors lesoványodás, bágyadtság, acetonszagú  lehelet, keton anyagok a tejben, vizeletben, vérben.
  • Mozgászavar, kényszermozgások, izgalmi tünetek, nyugtalanság, súlyos esetben a koca kómába esve elpusztul.
  • A beteg koca mája megnagyobbodik, az elhullottakban súlyos májelfajulás észlelhető.

Antiketogén hatású a más szénhidrátok glükózzá konvertálása, a glükóz glikogén formában való tárolása, a májban és izomban raktározott glikogén glükózzá alakítása.

 A glükoneogenézis, amikor a szervezetben nem glükóz természetű anyagokból glükóz szintetizál. A kocáknál a ketozisos állapotra jellemző vérben lévő magas ketonanyagokat ez a folyamat biztosítja. 

Ez az állapot akkor áll elő ha sérül a szénhidrát anyagcsere hormonális szabályozása, a takarmányok zsír lebontása mellett, a kocák szoptatás alatti takarmány visszautasítása miatt előtérbe kerül a testzsír és végső esetben a testfehérje lebontása.

Főleg nyáron hihetetlen szoptatókoca testtömeg veszteséget látunk amikor a koca takarmány felvétele az elvártnak a 15-20 %-a. Ekkor olyan arányú a glükoneogenézis, hogy a testzsír bontás mellett jelentős testfehérje veszteség is van, megindul a glükogenetikus aminosavakból történő glükóz szintetizálás.

 Amikor a glükoneogenézis  a fő glükóz szolgáltató a takarmányt visszautasító szoptató koca szervezetében, akkor ketonanyagok  felszaporodása a vérben veszélyezteti és felborítja az extracelluláris folyadék homeosztazisát. A savi természetű vegyületek metabolitikus acidózist okoznak, súlyos esetekben kóma és elhullás következik be.

A máj szerepe a ketózis oktanában igen fontos. A kocaállományokra napjainkban jellemző májgyulladásnak és májelfajulásnak is szerepe van a ketozis kialakulásában.

További információ: http://www.termeszetes-malactakarmanyok.hu/maj-es-vese-elfajulas-valamin...

 

Hogyan lehet csökkenteni a  születés előtti, alatti, valamint közvetlenül az ellés utáni malac veszteséget, valamint hogyan javítható a malacok vitalitása ?

 

A kocák és a malacok máj elfajulása a közvetlen oka a nikotinsavamid hiánynak. Tehát másodlagos nikotinsavamid hiányról van szó.

Emiatt sérül a kortizon szintézise a kocákban és a malacokban.

Amennyiben megfelelő szintű a kortizon termelődése, akkor az ellés lefolyása szabályos lesz,  nem lesz oxigén hiányos a malac, a megfelelő szintű sufactant termelődés miatt szabályos lesz a malac levegővétele.

A naposkori hasmenések elmaradnak, mert ha a koca bélflórája eubiózisos, akkor a malacok bélflórája is  egészséges állapotú lesz, hiszen a koca bélflórája oltja be a kismalac bélcsatornáját.

 A nikotinsavamid hiány  bőr és bél hámsejt károsító hatása elmarad. A bélhámsejt sérülés nem vált ki hasmenést.

Sokszor elkövetjük azt a hibát  gyakorló állattenyésztők és állatorvos kollégák is, hogy a hasmenésnél csak fertőző okot tudunk elképzelni.

A hasmenéses malacokat antibiotikummal kezelve sok esetben tovább fokozzuk a bajt, mert ezzel csak  tovább rontjuk  a máj terhelése miatt a májfunkciót. Hasonló a helyzet, ha a kocáknál megelőzésre adunk antibiotikumot, ennél az a tapasztalat, hogy a helyzet többségében súlyosbodik.

Ekkor a legszigorúbb technológiai, személyi és eszköz higiénia sem hoz eredményt.

 Ekkor kell keresni az okot a takarmányozásban.

Első lépés: kész aktív formában kell odaadni a kocák számára a niacint, tehát úgy kell összeállítani a vemhes- és a szoptató kocatápot, hogy megfelelő mennyiségű nikotinsavamidhoz jussanak a kocák. A keveréktakarmány receptúrába új takarmányalapanyag beépítésével ez az élettani folyamat orvosolható.  

Második lépés : meg kell vizsgálni a kocatápok receptúráját, hogy milyen máj és vese (hepatorenális)  károsítók vannak a takarmány alapanyagokban. A legtöbb esetben a premix formulázáson is változtatni kell.

Ha a takarmányozásban megtaláljuk a hibákat akkor körül belűl 40-60 nap alatt megváltozik a helyzet.

A legfontosabb, hogy az ellések lefolyása szabályos lesz, újra elfogadható szintű lesz a halvaszületett malacok száma és a szopós malac elhullás.

A gyakorlati tapasztalat rendelkezésre áll,  5 % körüli holt malac, és 5-8 % fiaztatói elhullás érhető el, ha megszünik a kocáknál a nikotinsavamid hiány. 

http://www.termeszetes-malactakarmanyok.hu/gyakori-sok-telepen-elofordulo-takarmanyozas-elettani-hatteru-problemak