Bőrelváltozások a növendék és tenyész állatokon, pata és lábvég problémák

Bőr elváltozások és lábvég problémák a növendék állatoknál és a tenyészkocáknál

 

A 2000-es évek elején számtalan bőrelváltozást láttunk a kocákon, amit előtte nem.

Ezek enyhe elhalásos foltok voltak a kocák tőgyén. Aztán megjelent az úgynevezett váll erózió (shoulder erosis).

A problémákat leginkább technológiai hatásoknak tulajdonítottuk. Érdes padozat, egyedi állás, fiaztató kocaleszorító mechanikai hatásának.

Ezek annyira általánossá váltak, hogy talán már el is fogadtuk, hogy ezzel együtt kell élni, ez talán mindig is így volt.

Pedig nem, az idősebb kollégák még emlékeznek rá, hogy a 1990-es évek elején ezeknek nyoma sem volt.

Magam koca válleróziót (ez az angol elnevezés fordítása) egy amerikai honlapon láttam meg 2000-ben.

Lassan bekúszott a termelésünkbe, nem tudtuk az okát, kénytelenek voltunk elfogadni. Bizonyos állományra jellemző lett, néha megfogyatkozott, néha megszaporodott.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Napjainkban általánossá és talán durvább megjelenésűvé is vált.

Különösen a koca tőgyén látunk néha nagyon csúnya elváltozást.

A mellékelt képek önmagukért beszélnek. Nézzük meg a kiváltó élettani okokat.

Azt előre kell bocsátani, hogy még sok mindent nem tudunk. a honlapon található élettani magyarázatok szakirodalma a szerzőnél rendelkezésre áll.

A kocák bőrelváltozását a hisztamin bőrallergiát okozó hatásának, valamint a triramin érösszehúzó hatásának tulajdonítják. A sertésen ez indítja el a tőgyön és a csecsbimbón a szövet elhalást.

Az elváltozás olyan általános, hogy számtalan, jó indulatúan a malacait szoptató kocáról készített reklám fotón szerepel a kórélettani értékű  tőgy elváltozás.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Egy sertéstelep csonttá soványodott kocáját nevezzük NF 216 -os kocának eutanáziába kellett részesíteni, mert a szoptatás ideje alatt csont sovánnyá fogyott. A választás után nem állt fel.

Ez az eset nem egyedi, hogy jó takarmány higiéniai állapot mellett sem esznek a kocák és jelentős a súlyveszteség a fiaztatóban a szoptatás alatt.

A NF 216-os kocáról készült képeket itt mellékelem. Szinte hihetetlen súlyveszteségek lehetnek a kocákban 3-4 hét alatt, akár 50-60 kg súlyveszteség is bekövetkezhet.

Megnövekszik a halvaszületések száma akár 50 %-os is lehet, az élők gyengék és rosszul fejlődnek, mert a kocák tejhozama erősen visszaesik.

A NF 216-os kocánál az 5. fialása után vált szükségessé az elaltatása. Az öt fialás átlaga 11,7 élőmalac/alom a holtfialás 0,8 db/alom volt.

Az ötödik fialás során 12 élő malac mellett 2 holt magzat született, a 32 napos választási átlag testtömege 5,5 kg/db volt, a 10 leválasztott malacnál. Tehát nagyon rosszul nevelt, emellett kb. 70 kg testtömeg vesztesége volt a 32 nap alatt.

Az irodalom az ilyen nekrotikus tőgy elváltozást Actinomyces pyogenes gram pozitív baktériumoknak tulajdonítja. Az Actinomyces fajok az ember és a különféle állatfajok nyálkahártyájának, száj- és garatüregének lakói. Tehát fakultatív patogén kórokozó.

A betegség csak akkor alakul ki, ha a baktériumoknak módjuk van anaerob körülmények között elszaporodni. A biogén aminok okozta perifériás keringési elégtelenség a szövetekben lévő oxigénhiányos állapot erre mindenképpen lehetőséget teremt.

 

 

 

 

 

       

 

 

 

 

 

 

 

  

 

 

 

 

 

        

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Számos nagy nemzetközi internetes honlapon az NF 216-os koca problémáját, Actinomyces  (sugárgomba) okozta tőgygyulladásnak írja le.

A problémát kiváltó tényezők között említi a higiéniai kockázatot, bőrsérüléseket, a faforgácsos almozást és a tőgygyulladást kiváltó bakteriális okokat. Emellett említ toxinok okozta kockázatot is.

Az NF 216-os koca máj – és vese állapota  takarmányozás élettani eredetű toxikológia hatás következtében alakul ki. A koca tőgyön jelentkező nekrotikus elváltozások is ugyanazon ok következménye.

Koca boncolás során és vágóhídi vágás során a tőgy bimbó és tőgy bőrszövet elhalás mellett minden esetben jelentős máj- és vesekárosodás figyelhető meg. A perifériás keringés sérülésekben a vese elégtelenség miatti szívkárosodásnak a szerepe elvitathatatlan. Ha szív teljesítménye csökken,  akkor a perifériás szövetek vérellátása is sérül, kevesebb táplálékot és oxigént kapnak.

Ezért látunk szövet elhalást a lábvégeken is.

A pata szarutokján és a párta szegélyben is elhalás van, sok esetben akár 6-8 mm mélyre hatóan is. Néha már a szopós malacnál is van elhalás a párta szegélyben. A biotin hiány tűnik kézenfekvőnek. Próbálkoztunk a premix biotin szint emeléssel.

                                                                                                                              

 

Tapasztalatok alapján ezek a lábvég elváltozások optimális biotin szint mellett is jelentős mértékben jelen vannak. Olyan telepeken is van probléma, ahol a kocákkal forró levegőn szárított jó minőségű lucerna lisztet is etetnek a biotin kiegészítésre. A lábvég probléma komplex oktanu. Benne van az is, hogy bár a takarmányozási vitamin szükségletet fedezzük a keverék takarmányban, azonban a bélcsatorna immunállapota miatt a bélbaktériumok által termelt biotin hiányzik. Sertésben biotin  hiányt csak úgy tudtak előidézni, ha a bélbeni szintézis szulfonamid antibiotikummal gátolták.

Különösen jellemző a pártaszegélyben lévő elhalás, amelynek az okát biotin alapon nem tudjuk meghatározni. Találkozunk olyan esettel, amikor a szarutok részben vagy teljesen, leválik az irháról. Ennek az oka, hogy az érfal károsító és érszűkületet okozó biogén aminok a patairhában helyi keringési zavart okoznak, károsodik a patairha, megszakad az összeköttetés a pataszaru és az irha között. Szélsőséges esetben egyszerűen leválik a szarutok a  körömről, vagy a fűkörömről.

Tenyésztéssel foglalkozó kollégám hívta fel rá a figyelmemet, hogy az utóbbi években egyre több jó konstituciójú és küllemileg kifogástalan állat esik ki a tenyészállat válogatás során ilyen tipusú pata probléma miat.

Néhány esetben látunk exudációt a lábvégeken, amit a tirozin mérgezés tünetei között is felsorolnak. Ezek az egyedek mutatják a tirozin mérgezés egyéb tüneteit is.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Pellegra jelenség hízóban és kocákban

 

Nikotinsav (niacin) hiány okozta elváltozások, a pellegra tünetei hízóban és kocákon a nyak és a hát bőrének pikkelyes gyulladásában vehető észre legelőször. Esetenként a túrókarima, a nyelv- és száj nyálkahártya fekélyesedése is előfordul, később a hátsó végtagok görcsös bénulása is a tünetek jellemzője.

A hát és a mar hiperkeratózisos  tünetei mellett előfordul kékeszöld pigment folt is a háton.

Különösen olyan állatokon, ahol az állat tartósan olyan kutricában van, ahol folyamatosan napfény éri. A fényérzékenység a kórfolyamatra jellemző.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A bőr hámsejtjeit érintő elváltozás mellett, hasonló hatás van a bélcsatorna nyálkahártyájának a hámsejtjeiben is. Elhalásos és fekélyes bélgyulladás is kialakulhat. A bélgyulladásoknál ki kell zárni a szalmonella szerepét, mert hasonló elhalásos és fekélyes bélelváltozások vannak a Salmonella choleraesuis okozta  sertés paratifusznál.

A niacin a szervezet minden sejtjében megtalálható. A nikotinsav illetőleg az aktív vegyülete a nikotinsavamid a dehidrogénező, oxidációs enzimek felépítésében vesz részt. Másik aktív formája a nikotinamid-adenin-dinukleotidan (NAD) reverzibilis hidrogén szállító. Ezek az enzimek döntő szerepet játszanak az intermedier  anyagcserében, nélkülözhetetlen a sejtlégzésben résztvevő enzimek működésében.

A betegség jelentkezésének klasszikus oka, hogy túlsúlyban szerepel a kukorica a takarmányban. A kukorica fehérje a zein triptofánban szegény és emellett kevés niacint is tartalmaz.

A bélbaktériumok többsége a triptofán aminosavból nikotinsavat képes szintetizálni a bélben. A kukoricában vannak antimetabolitok, amelyek antagonizálja a niacint.

Kérdés miért van nekünk niacin hiány a hízókon és a kocákban, 20-40 % kukorica keverék takarmány arány mellett, úgy hogy több olyan takarmány összetevő is szerepel a tápban ami magas niacin és triptofán tartalmú. Ezentúl 30-50 mg/kg niacin vitamin viszünk be a premix-szel a takarmánykeverékbe.

  • Az aminosav antagonizmus, a treonin kiegészítés gátolja a triptofán felszívódást,
  • a bélben lévő disbiózis, a hasznos bélflóra hiánya, a triptofánból nem szintetizál niacint (nikotinsavat),
  • a bél immunállapota miatt a nyálkahártya sérül , nem szívódik fel elég triptofán és nikotinsav sem (60 mg triptofán = 1 mg nikotinsav ),
  • a triptofán és a nikotinsav prekuzora, előanyaga a nikotinsavamidnak, a májban történik az átalakítása az aktív nikotinsav-amiddá. Azt már láttuk, hogy milyen állapotban van a hízók és a kocák mája,
  • nem etetünk állati fehérjét, amelyben a nikotinsavamidot, az aktív vitamin  formát viszünk be az állat szervezetébe,

A nikotinsavamid szerepet játszik a nemi hormonok szintézisben, elképzelhető, hogy a nikotinsavamid hiány gyakorlati szaporodásbiológiai problémákat is felvet. Mivel a niacinra van szüksége a szervezetnek az ösztrogén, a progeszteron és a tesztoszteron szintéziséhez is.

A malacokban hízókon és kocákon látunk triozin aminosav mérgezésre utaló tüneteket, a nikotinsav hiányában a triozin érzékenység megnő, valószínűleg ez is szerepet játszik a triozin mérgezéses tünetekben.

A bél nyálkahártya sérülése a takarmányban lévő karotinoidok hasznosulását megakadályozza, emiatt és a máj A-vitamin raktározó képességének sérülése miatt van másodlagos  A-vitamin hiány.